A magyarság a honfoglalást megelőzően, vándorlásai alatt is tartott vásárokat. Korai kereskedelmünkben szerepet játszottak a kálizok (böszörmények), kabarok, zsidók, latinusok (olasz, ófrancia és vallon nyelvet beszélő telepesek összefoglaló elnevezése). A vásárokon nagyobbrészt a csere kereskedelem dominált, olyan értékközvetítővel mint a prém, vagy szarvasmarha.

A vásár, minden esetben nagyobb méretű eseményt jelent, lehet heti vásár, havi vásár vagy akár évente megrendezésre kerülő országos vásár is melyre „távolabb vidékről is vagy egész országból, tartományból öszvegyülnek az adók-vevők, s mindenféle árucikkeket nagyobb mennyiségben hordanak öszve.” A vásári árúcikkek fajtája szerint lehet például lóvásár, búzavásár, zsibvásár. „Néha a vásárokat azon áruk szerint különböztetik meg, melyek az illető időszakban főleg vannak folyamatban, ilyen Pesten a medardi gyapjuvásár, a nyakavágói dinnyevásár, a leopoldi hajmavásár.” Sok település neve a mai napig őrzi az ott megtartott vásárok emlékét pl.: Hódmezővásárhely,Dunaszerdahely, Vásárosnamény.

A vásár „ néha jelenti az adásvevési cselekvényt” , azaz magát az adás-vétel tényét, pl. „ezzel jó vásárt csináltam” . Néhány közmondásunk is bizonyítja a vásárok jelentőségét elődeink életében: Siet mint varga a vásárra. Minden kecske maga bőrét viszi a vásárra. Maga van mint varga a vásárban. Két asszony egy lúd, egész vásár. Csak egyszer volt Budán kutyavásár. Pénzzel járják a vásárt. Megesett neki a diószegi vásár. Szabad a vásár. Megesik egy ember nélkűl a vásár.

A vásár jelenhet nagy zajt, vagy zsibongást is, erre vonatkozólag használjuk a Micsoda vásár ez? Csitt vásár! Azaz ne lármázzatok kifejezéseket.

A vásár szó „több keleti népeknél” megtalálható:

  • perzsa és török nyelven: bázár vagy pázár (marché; lieu de marché; jour de marché. Zenker. Honnan persául házári am. Vásári)

  • mongol nyelven: băszăr vagy vászăr, (endroit habité, bourg, village. Kowalewski).

  • Elemeit a mongolban találjuk, mert băszu (a szanszkritban văszu) azaz áru, és oru azaz hely; az egész tehát áruhely.


Felhasznált források: 

http://szojelentese.com/ 
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára (1862)

http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/202.html

 

Az alábbi táblázat azt ismerteti, hogy milyen vásári szereplőnek, mekkora összegű helypénzt kellett fizetnie az adott vásáron. Egyben láthatjuk hogyan nevezték a régi szakmákat és kereskedőket, továbbá hogyan osztályozták őket portékáik és származásuk szerint. Egy 1867-es "pláza" , azaz bevásárló központ üzletei, ahová "shopping"-olni jártak elődeink...